A magyarországi felnőtt lakosság közel kilenctizedének van banki kapcsolata. Törlesztendő hitele ugyanakkor csak minden második banki ügyfélnek van, ők az aktív korú népesség 44 százalékát teszik ki. Az átlagos értéknél jelentősen magasabb a „hitelesek” részaránya a 30-39 évesek körében (54 százalék), ugyanakkor az iskolai végzettség és a hitelfelvevői aktivitás között nem fedezhető fel korreláció. A hitelt felvettek 40 százalékának van deviza alapú hitele (is). Ez az aktív korú népességen belül 19 százalékot jelent. A 30-as éveikben járók a leginkább kockázatvállalók: körükben minden negyedik a forint árfolyamának függvényében viseli a hitelterheket.
A véleményt formálók döntő hányada (84 százaléka) szerint általában a nehéz, kiszolgáltatott helyzetben lévők kényszerülnek hitelfelvételre, s kisebbségbe szorultak azok, akik szerint a terhek vállalása többnyire stabil anyagi körülményeket sejtet. A hitelekkel, illetve a hitelezési gyakorlattal szembeni – különböző ellentétes állításpárok segítségével mért – attitűdökben inkább fenntartások, averziók köszöntek vissza.
Nyilvánvalóan a pénzügyi-gazdasági válság eredményeként tömegessé váló és a közbeszédet tematizáló „bedőlések” felerősítették a hitelek kockázatosságát hangsúlyozó közhangulatot (77 százalék). Egy fokkal enyhébbnek tűnik a hitelekkel, a hitelezési gyakorlattal szemben kialakult elutasító magatartás (66 százalék), ha azt a kérdést tették fel, hogy csak a bankoknak vagy az ügyfeleknek is előnyös lehet-e az ügylet. Sőt, a kedvezőbb feltételekért cserébe a jelzálog bejegyzésétől sem idegenkedő 31 százalék, illetve a hitelhez jutás feltételeinek enyhítésében a fellendülés lehetőségét látó 40 százalék tovább árnyalja a képet. Az is igaz ugyanakkor, hogy a relatív többség (46 százalék) úgy véli, hogy az emberek túlzott eladósodásának egyik oka éppen a túl könnyű hitelfelvétel.
A hitelfeltételek menet közbeni módosítását a válaszadók döntő hányada (74 százalék) elutasítja; alig minden hatodik-hetedik véleményformáló gondolkozik csak úgy, hogy a teljes futamidőre garantált feltételek inkább drágítanák, és még nehezebbé tennék a hitelfelvételt, Ráadásul, a többségnek (53 százalék) az a véleménye, hogy ezek a feltételek átláthatatlanok, és sok közülük már csak a hitelfelvételi döntés után derül ki. Viszonylag megosztott (ugyanakkor a lakosság abban a tekintetben, hogy maximálnia kellene-e az államnak a törlesztő részleteket. 46 százalék támogatna egy ilyen szabályozást, mert azzal megelőzhetőnek gondolja, hogy a bankok belehajszolják az embereket a túlzott hitelfelvételbe. Ezzel szemben 40 százalék azon a véleményen van, hogy meg kellene adni a hitelfelvevőknek a szabadságot, hogy maguk dönthessenek a vállalt teher mértékéről. (A válaszadók fennmaradó 14 százaléka nem tudott véleményt formálni.)
A lakosság hitelezéssel kapcsolatos attitűdje
Az aktív korú népesség szűk húsz százaléka tekinthető hitelpártinak, s több mint negyven százaléka radikálisan hitelellenesnek. Különösen elutasítóak a hitelt egyáltalán fel nem vettek (nyilván jelentős hányaduknak éppen emiatt nincs törlesztendő kölcsöne). Noha – főként kezdetben – a deviza alapú hitelek tulajdonosai voltak a válság fő vesztesei Magyarországon, ők tekinthetők a legkevésbé ellenségeseknek a hitelezéssel szemben.
A lakosság döntő hányada (a teljes mintán 77 százaléka, a véleményt formálók körében 83 százalék) elvárja a bankoktól a hitelfeltételek változatlanságának garantálását. A felmérők kíváncsiak voltak ugyanakkor, hogy milyen feltételek, körülmények esetén fogadják el mégis indokoltnak a havi törlesztőrészletek emelkedését.
Ezekből az adatokból nemcsak a közvélemény – már a korábbi kérdéseknél is érezhető – radikális hitelellenessége olvasható ki, hanem az is, hogy a többség híján van a hitelezéshez kapcsolódó legalapvetőbb pénzügyi ismereteknek is.
A teljes lakosság mintegy kétötöde nem tartja jogosnak, hogy a devizában felvett hitelek törlesztőrészlete a (kedvezőtlen) árfolyamváltozás következményeként emelkedjen, és csak kevesebb mint egyharmaduk fogadja el ezt a lépést. A fennmaradó közel egyharmad még véleményt sem tudott formálni. A lakosság több mint fele (57 százalék) azt is indokolatlannak érzi, hogy a hitel futamidejének csökkenése fejében növekedjen a havonta fizetendő összeg.
Csak kevesebb, mint minden ötödik ember fogadja el, hogy a jegybanki alapkamat emelkedése tükröződjön a havi törlesztőrészletekben, és csak minden 7-8-ik válaszadó értené meg, ha a gazdasági környezet romlása vezetne a terhek növekedéséhez. A legnagyobb elutasításba azonban egyértelműen az a gyakorlat ütközik, amikor a bankok a saját (a refinanszírozáshoz közvetlenül nem köthető) költségeik növekedésével indokolják a havi csekkeken megjelenő magasabb összegeket.
Már biztos, hogy a folyószámlahitel mellett forgóeszköz-, beruházási és önerőhitel felvételére is lehetőség lesz a Széchenyi Kártya-programban. Egy vállalkozás akár mind a négy hitelt is igénybe veheti. A bővítés mellett kis szigorítás is lesz – a törlesztést nem fizetőktől adók módjára hajthatja be az állam a tartozásukat. A következő terv a Széchenyi „netpiac” létrehozása.
Az MNB honlapján közölt tájékoztatás szerint a módosító rendelet a napközbeni teljesítési határidő konkrét időtartamát,...
A CIB Banknál az MTI-nek elmondták, hogy a jelenlegi információk szerint a kormánydöntés végrehajtása több törvény módosítását...
Az IFUA Horváth & Partners szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzése szerint a költségcsökkentés a banki és a biztosítási...
Turi Dénes, az OTSZ alelnöke azt mondta: "természetesen a takarékszövetkezetek is vállalják a rájuk eső részt, akár önként...