1987. január 1-jén, a szocialista országok közül elsőként állt helyre Magyarországon a kétszintű bankrendszer, de már korábban is számos kereskedelmi bank működött az országban. Az azóta eltelt időszakban számos bank átalakult, összeolvadt, tevékenységi kört bővített, ami sokszor járt együtt névváltozással is. Utánajártunk, hogyan nyerték el mai nevüket pénzintézeteink.
Új tulaj, új név
A Mezőbankot 1986 decemberében alapította meg 1400 mezőgazdasági termelőszövetkezet fejlesztési pénzintézetként, 1989-től pedig kereskedelmi bankként folytatta működését. A ´87-ben alapított Agrobank feletti kontrollt 1995-ben szerezték meg, a pénzintézetet beleolvasztották a Mezőbankba. 1997-ben privatizálta az Erste Bank Sparkassen, egy évvel később változott a társaság neve Erste Bank Hungary Rt.-re.
Az 1988-ban alapított Postabank sikernek induló, majd botrányokba fulladó történetének végére is az Erste tett pontot, amikor 2003-ban, 5 évvel a busás állami konszolidáció után megvásárolta a pénzintézetet.
1990-ben alapították meg magyar többséggel, külföldi befektetők részvételével a Kultúrbankot. Ebben 1992-ben a francia Bank Indosuez S.A. szerzett többségi tulajdont, és Indosuez Bank néven folytatta a tevékenységét. 1996 februárjától a koreai érdekeltségű Hanwha-csoport a BIM Rt. részvényeinek megvásárlását követően többségi tulajdonosként működteti a Hanwha Bankot.
A "koreai szál" máshol is jelen van a magyar bankrendszerben: 1989-ben elsősorban autófinanszírozásra hozták létre a Daewoo Bankot, amely egy 2003-as tulajdonosváltás óta Korean Development Bank, azaz KDB Bank néven szerepel a magyar piacon.
A Magyar Nemzeti Bank 1985-ben hozta létre az Általános Vállalkozási Bankot, amely becsődölése után 1992-ben a Westdeutsche Landesbank tulajdonába került, és WestLB Bank néven folytatta tevékenységét. A Wallis 2009-ben vásárolta meg a részvények 100 százalékát, a pénzintézet ezután Milton Bank néven működött, amíg Demján Sándor cége néhány hónappal később meg nem vásárolta. A leggazdagabb magyarként számontartott nagyvállalkozó a Gránit Bank nevet adta pénzintézetének.
Az IC Bankot malajziai magánszemékyek alapították 1992-ben az ázsiai-magyar kereskedelmi kapcsolatok fellendítése érdekében. 2007-ben az olasz Banco Popolare csoport szerezte meg a részvények 100 százalékát, azóta is ezen a néven működik a pénzintézet.
1995-ben 17 magánszemély alapította a HBW Express Takarékszövetkezetet, amely a spanyol Caja Navarra belépése után, 2008 októberében kereskedelmi bankká alakult át. A bank 2010 áprilisa óta MagNet Magyar Közösségi Bank néven, újszerű üzletpolitikával működik.
|
Egyes pénzintézetek bár látszólag éppen olyan fiókokat működtetnek, mint versenytársaik, a háttérben mégis más szervezetben tevékenykednek. Számos, Magyarországon jelen lévő külföldi bank döntött úgy, hogy magyarországi működését leányvállalatokból egy fióktelep-konstrukcióba szervezi át.
A fióktelep-struktúra esetében a magyarországi működés túlmutat a hazai pénzügyi szabályozás hatályán (nem a hazai, hanem a a külföldi szabályok érvényesek), másrészről ez a fajta átszervezés adómegtakarításra is lehetőséget nyújt. Fióktelepként működik hazánkban például a Fortis, a Dresdner, az Oberbank, az ING, az AXA, a BNP Paribas, a Citibank, a Cofidis, vagy a HSBC is.
|
A cégnévben is megtalálható "Első Lakáshitel" szóösszetételből alkották meg az ELLA nevét, amely 2003-ban alakult meg az 1998-ban létrejött EuroDirekt Országos Takarékszövetkezetből. A 2008-as tulajdonosváltás óta AXA Bank néven üzemel a pénzintézet. Az AXA az egyike azon társaságoknak, amely fióktelepként üzemelteti magyarországi kirendeltségét - lásd keretes írásunkat.
1992-ben alapították a francia Credit Lyonnais magyarországi bankhálózatát, amely az első olyan bank volt Magyarországon, amely nem a Nemzeti Bankból kiválva, hanem 100 százalékban külföldi tulajdonú leánybankként az Állami Bankfelügyelet jóváhagyásával jött létre. Az anyabank tulajdonosi viszonyainak változása után, 2004-től világszerte Calyon Bank néven folyt tovább a tevékenység, 2010 februárjától pedig az új tulajdonos nevét is tartalmazó Crédit Agricole Corporate and Investment Bank néven találjuk meg a magyarországi fióktelepet is.
Az Általános Értékforgalmi Bank a legrégebben működő kereskedelmi bank volt Magyarországon, mivel jogelődjét, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank Rt-t 1922-ben alapították. 1990-ben a magyar bankrendszerben elsőnek számító privatizáció során a CEDC (Közép-Európai Fejlesztési Társaság) megszerezte a részvények 50%-át, míg a másik 50% a magyar állam tulajdonába került. 1996-ban a bank új, 100%-os tulajdonosa a Gazprom lett, majd Mehmet Rahimkulov érdekeltségébe került. 2005 végétől az ügyfeleket és a bankfiókokat a Volksbank vette át.
Az 1986 decemberében Unicbank néven megalakult bank alapításában három nemzetközi pénzintézet vett részt. A bank neve az osztrák Raiffeisen pénzügyi csoport befolyásának növekedésével változott: 1997. január 1-jétol Raiffeisen Unicbankra, majd 1999. január 18-ával, a lakossági üzletág elindulásával egyidejűleg Raiffeisen Bankra.
1990-ben indul Magyarországon a Creditanstalt bank; a tulajdonosi körben történő változás után BA-CA (Bank Austria Creditanstalt) néven futott tovább. Az 1993-ban alapított Hypo Bank, amely később HypoVereinsbankként, majd HVB Bankként működött, az anyacégek fúzióját követően a BA-CA-t magába olvasztva HVB néven üzemelt 2007-ig, amikor is új anyavállalata nevét felvéve UniCredit Bankká változott.
A tulajdonosi háttér megváltozásának köszönhetően bővült valamelyest Budapest Bank neve is, melyet ma GE Moneybank - Budapest Bank néven ismerünk.
Új funkció, új név
Az FHB Földhitel- és Jelzálogbankot, mint szakosított pénzintézetet 1997 októberében alapította négy bank. 2003-ban privatizálták, 2006-ban új leányvállalatokat alapítottak. A tevékenység átalakulása, bővülése következtében aktuálissá vált a név megváltoztatása is, ennek szellemében 2006-tól a 3 betűt megtartva, a földet elhagyva FHB Jelzálogbank, illetve FHB Kereskedelmi Bank néven működnek a társaságok.
1950-ben alapították a Magyar Külkereskedelmi Bankot. Az 1994-es privatizáció nyertese a mai BayernLB (akkor Bayerische Landesbank Girozentrale -BLB) volt, a tulajdonosváltás azonban nem járt együtt névváltozással. Ma már a funkció megváltozásának, a tevékenységek bővülésének, átalakulásának megfelelően "szimplán" MKB Bank néven múködik a pénzintézet.
Hasonló okokból rövidült az OTP neve is. 1949-ben jött létre az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, a cég 1990-ben alakult részvénytársasággá. 1995-ben vezették be papírjait a tőzsdére, a privatizáció 1999-ben zárult le. A 2000-es évek első évtizedében Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. volt a cég teljes neve, ma azonban már "csak" OTP Nyrt. néven működik a legnagyobb hazai pénzintézet.
Érdekes, hogy nem járt be hasonló utat a K&H elnevezése. Az 1987-ben alapított bank 1997-ben induló privatizációjának végére a KBC (korábban Kredietbank) került többségi tulajdonba, a belga cég azonban nem tartotta fontosnak a magyar név lecserélését, így napjainkban is Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. a cég teljes neve. A KBC "történelmi lehetőséget" szalasztott el arra, hogy megszabaduljon a meglehetősen furcsa, félig angol, félig magyar "káendhá" elnevezéstől.
Emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi Kártya kibocsátása folyószámlahitellel indult 2002-ben, az idén augusztusban a kormány ...
A felügyelet szerint jelenleg 105 ezer olyan ingatlan létezik Magyarországon, amelynek tulajdonosa több mint kilencven napja elmaradt a törlesztéssel, Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára viszont arra figyelmeztetett, hogy százezer szerződés már korábban bedőlt, és a harminc napon túli késők is százezren vannak már. Mindez azt jelenti, hogy 300-400 ezer ingatlan szinte menthetetlen. Háztartásonként három emberrel számolva több mint egymillióan kerülhetnek utcára a kilakoltatási moratórium lejárta után.
A bankok a rosszabb profitkilátások miatt konzervatívabb politikát folytatnak majd, és visszafogják a hitelezést: mindez azt jelentheti,...